SEBÖK Ferenc

 

 

                    Zeneszerzô

 

 

 

 

1966-ban kezdett zeneszerezni de gyermekként mŕr 10 éves korban improvizŕlt az apjŕval

ki nagyon tudott citerŕzni.

Körulbelűl 50 kis darabot îrt zongorŕra vagy hegedűre, melyeket "Bt" vagy "Lt"-vel jelezte

Liszt Ferenc és Bartok Béla tiszteletére, mert e két zeneszerzô nagy benyomŕst gyakorolt rajta.

 

Zongorŕt és hegedűt tanűlt Grétry akadémiŕn (Ličge) és Amélie Dengis akadémiŕn (Seraing)

mielôtt befogadtŕk volna a Konzevatôriumba (Conservatoire Royal de Ličge) hol zongora

tanŕrja Marcelle Mercenier  és Hegedű tanŕrja meg Mr Maris volt.

 

Zŕrôjelbe tette a zenét hogy "elfogathatô" îrŕnyt vegyen hogy megnyugtassa szüleit és ilyen

révén fejezte be a logopédiŕt és  az egyetemet (Fac. des Sciences économiques, sociales et

politiques - Ergologie, UCL & Agrégation en sciences sociales, ULG).

Pŕrhuzamosan, esti tanfolyamra jŕrt hogy festészetet és rajzot kövessen

(Académie des Beaux-Arts, Ličge).

Dolgozik mint psychoterapista és logopédus, de folytatja a festészetet.

Ujra talŕlkozik a régi öszhangzattan és kompozicio mesterével, Berthe Divito-Delvaux.

A 70-es évek végén mŕr egy teljesűlt festôművész volt ki két jelentôs dijat hôdîtott meg

(1977 és 1978).

De késôbb az Ikonogrŕfia is érdekelte és több mesternél fordűlt meg hogy

elsajŕtitsa a régi mesterek tempera technikŕjŕt. Saint Séraphim de Sarov atelier-nél

fejlesztett ki egy barokk érzelmü ikonogrŕfiŕt.

 

A 1980-as évek közepétöl fogva ujra kezd  zeneszerezni és fokozatosan felépît egy egyéni stîlust

hol az ihlet  a magyar és erdélyi gyökerekböl fakad.

Nem hagyvŕn el a tonŕlis struktűrŕt, 1990-töl fogva keres űj szineket és modulŕciôkat

rövid témŕkban hol a motivumok gyakran visszajönnek. A népzene befolyasolja az ihletét.

Zeneszerez szonŕtŕkat, duokat, triokat, kvartetteket zongorŕra, hegedüre és mŕs hangszerre

mint a fuvola vagy a klarinét és vonôs együttesre.

 

Szerinte a természetes muzsika az emberi fűlnek marad a tonŕlis struktűra ami nem azt jelenti hogy a barokk szabŕlyoktol nem lehet kitérni. Ha a harmonizŕlŕs követel egy egyensűjt és ilyen formŕn a szabŕlyok ismerését, a zeneszerzônek talŕlnia kell egy mŕsik fajta egyensűjt hol meg kell talŕlnia a harmôniŕt az ösztön és a szabŕj között. Igy az emotiv ihletét ki tudja fejezni mint egy kompromiszum és végűl

fölépîteni a zenéjét. Tehŕt, a hatŕs és a cél is fontos : példŕűl, nagyon szép lehet az oktŕv vagy a kvint ismételése. Ilyen zene alkémiŕt tudtak keresni a nagy zeneszerzôk mint Bartôk és mŕsok.

Sokszoregy improvizŕciôbol bontakozik ki a zeneszerzô és megôrizvén az emotiv, ösztöni erôt

îrŕsban lefekteti, fölépîti űgy hogy a fontos szabŕlyokat sem sértse meg.

A legfontosabb szabŕly meg a zenének a struktűrŕja, fölépîtése amiböl a harmônia ŕrad.

A költészetet lehet venni példaként :

meg van az értéke a klasszikus költeménynek, de a neoklasszikusnak is, és űgy

a szabad költeménynek vagy a prôzŕnak is.

Mindig az egyesűlyozott fölépîtéstöl függ a zenének az ereje és a hatŕsa.

A szabŕlyokat meg mint mintŕkat lehet értékelni. Hol klasszikus môdon hasznŕljuk, hol

szabadabban.

Zenéjét befolyŕsoljŕk részben a Magyar, az achkenaze

és az Erdélyi  hangulatok és motivumok is. 

 

SEBÖK Ferenc külömbözô nemzetközi kompoziciô versenyen vett részt, hol

több sikert aratott, mint példŕűl Hollandiŕba

(2001, 2002, és 2003 Song Expo, Benelux International Song & Culture Festival)

 

Műveit kiadja :

 

Esarmonia Sergio Buovolo Editio (Olaszorszŕg)

Vandevelde Editio  (Franciaorszŕg)

Maurer Editio (Belgium)

 

A művek a fiatal zenészekre vonatkoznak. Hŕrom dimenziôt érintenek

a kompoziciôk : kreativitŕs-technika-zenés téma feldolgozŕsa.

Négy foku darabokat kînŕl : nagyon könnyű-könnyű-középsô-nehéz.

 

 

Művei listŕja : lŕsd a repertoŕrt

 

                                   

Több munkŕt îrt művészeknek :

 

Jean-Paul Edgard LOCHET(Belgium)  op. 33

 Emil LAVRENOV(Belgium) op.75

Maurizzio BOSONE (Olaszorszŕg) op.43    

« LA VRAIE NOTE » vonôsegyüttes ( Belgium) op. 75

Berthe Divito-Delvaux (Belgium)op. 85

Emmanuel Koch (Belgium) op. 81

Sebök Ferenc a zenetanŕrjainak is îrt

(Marcelle Mercenier és Raphaëlle Dechęne)

 

Műveket îrt mŕsoknak is :

 

Henri Koch Nemzetközi hegedű verseny 2004

(a kötelezô kotta opus 67)

 

 Habsburg György Ôfel., az Opus 47

 

Habsburg Otto Ôfel., az Opus 59

 

Madl Ferenc Elnök Ur, Magyar Kôztŕrsasŕg,  az opus 82

 

 

 

Szabadkôműves zene :

 

 

SEBÖK Ferenc dallokat is îrt a Szabadkôműveseknek.

Szabadkômůves költeményeket is melyeket fölhasznŕl a zenére.

 

 

 

 

2000-ben alapîtja a "musica aeterna" vonôsegyüttest.

Az együttes gyakran föllép hogy elôadjon Szent zenét vagy

népzenét.

Musica aeterna  biztosîtotta a zene programot az 1956-os Forradalom

évfordulôjŕn, Ličge-ben (Belgium, église Saint Servais & Collégiale Saint Barthélemy).

 

 SEBÖK Ferenc a  SABAM és az Union des Compositeurs Belges tagja.

 

 

Referencia :

 

 

Dictionnaire des Compositeurs de Belgique du Moyen-âge ŕ nos jours,

Th. Levaux, Ed. Art in Belgium, 2006.

 

www.musiciansWho.hu  www.musiciens.fr  www.fidelio.hu

www.hungarian-composers.com  www.sebokferenc.musite.fr

www.van-de-velde.fr  www.esarmonia.it  www.wbm.be

www.sabam.be  www.musicalchairs.info